Thuróczy Richard

Most, hogy Trump bement a Mekibe bohóckodni kicsit, szerintem itt az ideje, hogy Kamala Harris is megszólítsa a saját szavazóit és beálljon közéjük a napi rutinba. Csodálatos felvételek készülhetnének, ahogy együtt fosztanak ki ékszerboltokat, viszik a PlayStationt a Walmartból vagy éppen fizetés nélkül távozik egy benzinkútról. És aztán azt mondja, hogy neki ehhez morális-erkölcsi-történelmi joga volt és térdeljen le mindenki előtte, aztán kérjen bocsánatot. És még többen szavaznának rá!

Annyira eltaláltam az új NYÚZ-hoz a kutyás kommentárt, hogy maga, Kim Dzsongün húga is ugyanerre gondolt:

Az észak-koreai hírügynökségen megjelentek Kim Jodzsong friss mondatai. Azt mondta: Ukrajna és Dél-Korea abban hasonlítanak, hogy mindketten az USA neveletlen kutyái.

🐕

⚡️ 맛있는 점심과 함께 여기 NYÚZ가 있습니다! 두 얼굴을 가진 개들을 맛있게 드시길 바랍니다! 🐕

https://youtu.be/lbCdtyV2lQM

Ahogy elfigyelgetem az embereket, a világnak ezen a részén sok olyan ember él, akinek mindegy, mit ír ki valaki egy táblára. Ha TOLNI, akkor húzza, ha HÚZNI, akkor tolja. Egy ideig azt hittem, hogy sokuk vagy nem olvas el semmit, csak megy vagy nem tud olvasni. Mostanra egyre inkább az az érzésem, hogy ezek az emberek, ha meglátnak egy "VIGYÁZAT, GEREBLYE!"-táblát, csak azért is rálépnek. Kíváncsiságból. Az egyik megideologizálja azzal, hogy "ezeknek nem lehet hinni, hazudnak mindig", a másik "mi van, ha van ott valami értékés", a harmadik meg azt gondolja magában, hogy "már biztosan úgyis ellopták a gereblyét".

én: - Lehet, hogy beiratkoznék hozzátok az egyetemre jövőre.
ismerős (aki ott oktat): - Örülök, hogy végre igazi értelmiségi leszel! És mit tanulnál?
én: - Mitológiát.
ismerős - Olyasmi nálunk biztosan nincs.
én: - Régen újságírásnak hívtuk.
ismerős: - Ez jó volt.
én: - Aha.

Nem olyan valóságban élsz, amilyenben szeretnél, hanem olyanban, amilyen van.

https://richardthuroczy.com/a-valosag-es-a-duma/

Írtam egy szöveget, aztán eszembe jutott, hogy van egy csomó vágóképem. (És rubelem.)

https://www.youtube.com/watch?v=rz-VfKq5L3w

Íme egy új szó: Az infocigány. A tréningeket, workshopokat és online kurzusokat tartók a legszórakoztatóbb szereplői az online tér magyar nyelvű részének. Sok kedvencem van köztük (bár a neveiket nem tudom megjegyezni és felesleges is). Igazán kiemelkedő az a nő, aki egy szósölmédia ügynökség (tessék?) CEO-ja (muhaha) és állítása szerint, ha valamihez ért, akkor az a lájk- és a követőszerzés. Aztán a nő oldalain látni, hogy a saját családja se kíváncsi rá. Apa jól keres egy cégnél, anya abból saját lábra áll. Vállalkozó nő lesz. Hirtelen. Zseniálisak még azok az "üzletemberek", sőt, bizniszkócsok, akik annyira tudnak nagy üzleteket kötni, hogy ahelyett, hogy nagy üzleteket kötnének, elmagyarázzák másnak, hogy miként kell nagy üzletet kötni, hogy azok kössék meg az nagy üzletet helyettük. Teljesen logikus, hiszen nyilvánvalóan tele vannak pénzzel. Magától értetődő, hogy a nagy jótékonykodásban ezért is fizetősek a rendezvényeik. A harmadik helyen vannak a párkapcsolati tanácsadók, akik több nemiszervet fogtak már, mint kilincset, kedvenc szavuk az empátia, emellett pedig annyira igénytelenek, hogy még a medve se ásná el őket télire. A legerősebb versenyző a témában egy csávó, aki konkrétan úgy néz ki, hogy férfiként se szeretném, ha az utcán utánam jönne, hát még, ha nő lennék. A futottak még kategóriában vannak a különféle rétegműfajok "szakavatott" "szakemberei", akik ahelyett, hogy jól megérdemelt fizetésüket költenék, esetleg számlát állítanának ki a rendkívül versenyképes szaktudásukról, rendezvényeket tartanak, hogy valaki fizessen nekik ezért. Eggyel feljebb azok vannak, akik fizetnek egy cégnek, hogy saját podcastjük legyen és aztán azt senki se hallgassa. Mivel két szakbarbár (ha véletlenül még esetleg értenek is valamihez) makogását a saját anyjuk se szívesen szenvedi végig, hát még, ha hülyék is hozzá. Ennek a netovábbja, amikor valaki elmagyarázza, hogy ő igazából rohadt nagy szakember, de valamiért mégis Magyarországon és magyar nyelven mondja be a megfejtést, mert se az amerikaiak, se az oroszok, se a kínaiak, se az arabok nem értenék. "Magyar nyelv specifikus a tudásuk."

Ja. A hülyítés. Jó hír, hogy angolul, oroszul, spanyolul és franciául is tele van az internet ilyen, ún. infocigányokkal és őket a jósokkal, az auragyógyítókkal meg a tévéshopos arcokkal kezelik egy helyen.

Szörnyű belegondolni, de lehet, hogy most úgy beszélnék, mint akinek felakadt egy csiga (nem kakaós) az orrában.

https://richardthuroczy.com/hogyan-nem-lettem-franszoa/

A Mémország és a Győzelmi Terv.

https://www.youtube.com/watch?v=sHhRjra0Gso

Két és fél hónap múlva azt tudjuk majd mondani, hogy 2000 óta eltelt 25 év. Egy évszázad negyede. 2000 óta! És akkor a lányok azért sírnak még mindig, hogy milyen gyorsan elrepült a nyár.

Üdv!

Mint minden hónap elején... Jelen esetben a közepén, összegyűjtöttem az előző havi támogatók listáját. Ezen a listán azok szerepelnek, akik nem a YouTube-on keresztül fejezték ki támogatásukat (ahol a Google egyébként elteszi az összeg felét, ezért én a banki átutalást és a PayPalt javasolnám). Mivel nem tudhatom, hogy ki vállalja a támogatást és ki nem, ezért mint mindig, most is a vezetéknevek első betűje és az első keresztnév szerepel.

2024. szeptemberében ők támogatták a csatorna működését:

Sz. Zsolt
P. László
F. Imre
H. Zsuzsanna
Cs. Gergely
L. László
Gy. Eszter
Cs. Andrea
B. Ervin
G. Gábor
P. K. Edit
G. Attila
Zs. Zoltán
K. Adriána
S. Norbert
K. Péter
P. Bálint
B. B. Andrea
H. Tamás
Sz. Nikita
R. Antal
G. László
N. Attila
P. Bence
R. Mónika
Sz. Ágnes
F. Eszter
B. Katalin
T. Róbert
V. Ferenc
Cs. Tamás
B. Zoltán
K. Márta
T. Gergely
G. Erzsébet
D. Tibor
V. Ádám
B. Norbert
E. Béla
P. László
T. Gábor
B. Péter

Köszönjük szépen mindenkinek a támogatásokat! Ezek nagyban elősegítik, hogy bővülhessen a NYÚZ csapata és hogy új projektbe is kezdhessünk.

Ha támogatni szeretnéd a csatorna működését, úgy az alábbi megoldásokkal tudsz élni:

BELFÖLDRŐL:
12021006-01890986-00100004
Kedvezményezett neve: Thuróczy Richard
Közlemény: Adomány

KÜLFÖLDRŐL:
IBAN: HU53 1202 1006 0189 0986 0020 0001
BIC/SWIFT KÓD: UBRTHUHB
Kedvezményezett neve: Thuróczy Richard
Közlemény: Adomány

OROSZORSZÁGBÓL:
2200 3005 5028 1305

PAYPAL:
https://www.paypal.me/richardthuroczy
Megjegyzés: Adomány

Köszönjük szépen!

Ugyanis egy történész, egy filmrendező, egy egyetemi tanár, egy civilszervezeti vezető, egy coach, egy színész, egy énekes, egy főszerkesztő vagy egy sütemény-stylist elméleti ember. Fejben szabadságharcos ő, a biztonságos távolból. Onnan szívesen gyűjt pénzt, költi azt az ügy mellett magára, lesz hangos kommentelő, véleményvezér, szervez tüntetést, béke- vagy gyászmenetet, együtt sír a nyilvánosságban a temetéseden és óriási empátiával ír hatalmas szavakat a szeretetről, a barátságról, valamint mindenféle érzelmekről. Főleg a félelemről, a szabadságról és hasonlókról, aztán egymás kezét fogva nagyon hisznek abban, hogy ők a jók. Még utcát meg szobrot is avatnak neked.

Ha viszont okosabb vagy, akkor nagyon jól meg lehet élni abból, hogy egy rendszer ellenzéke vagy a távolban: A másik nagyhatalom szívesen ad rá pénzt, etet, utaztat, mindenféle pályázati pénzek formájában tudsz civilszervezeteket gründolni és ott nagy megfejtő lenni, immár a saját szemétdombodon. És jóemberkedni is tudsz, ahol az elit egy része példaképként mutogat, hogy te micsoda egy nagyszerű ember vagy, egy igazi lángvivő. Egyetlen feladatod: Noszogatni a sok szerencsétlent, hogy álljon ellen, vívja meg a te elméleti harcodat fizikailag. Álljanak ott, legyenek sokan, szenvedjenek sokat és te majd a távolból megmondod, hogy az mennyire megéri.

De amikor te egyszerű emberként ott állsz majd a tré közepén, akkor hátra fordulva nem látod őket magad mögött. Ők jó lakásból, jó autóval járva, jó ruhában, jó étteremben fejtik ki fontos és rendkívül érzékeny, empatikus, sőt, egyenesen humánus nézeteiket arról, hogy neked ott milyen harcot kell megvívnod. A többi szerencsétlennel együtt.

Végezetül még két dolog:

1) Amikor az ellenség legyőzhetetlen, a harcos bölcsessége a visszavonulásban rejlik, mert a vereség sokkal inkább a sors, mint a becsület kérdése.

2) A vakmerőség halálhoz vezet, a visszavonulás életet adhat. A bölcs ember inkább él, mintsem hősiesen haljon meg.

Aki gerincről meg szabadságszeretetről beszél, elvi, morális és más, elméleti dolgokról hadovál, nem áll ott a harcok mezején. Neki az a feladata, hogy bujtogasson téged. Ha elég ostoba vagy hozzá, hogy ezt hagyd neki.

الذين يحبون السلام، يموتون في الحروب

Ez egy arab közmondás és azt jelenti: Mindig azok halnak meg a háborúban, akik a békét szeretik.

Nem a történészek, nem a filmrendezők, nem az egyetemi tanárok, nem a civilszervezetek vezetői, nem a coachok, nem a színészek, nem az énekesek, nem a főszerkesztők és legfőképpen nem a sütemény-stylistok. A raktárosok, vasutasok, kamionosok, kőművesek, telefonszervízesek, tüzépesek, festők, ácsok, futárok, CNC-sek, autószerelők, erdészek, mentősök, rendőrök, tűzoltók, villanyszerelők és a többiek vesznek oda. Nem azért, mintha ne lenne néhány énekes vagy egyetemi tanár, aki önként elmenne harcolni, hanem azért, mert utóbbiakból van több.

Viszont azoknak, akiknek megvan az egzisztenciális hátterük, már van mit veszíteniük. Akinek van egy jó háza vagy lakása, vannak bejáratott kapcsolatai, megtanult boldogulni, kiépült az ismerettségi köre és alapvetően egy stabil élete van, retteg attól, hogy ezt elveszíti. Így lesz ő felbújtó. Ő lesz a leghangosabb, a legnagyobb rettegő, aki minden változástól fél és mindenki arra bíztat, hogy álljon ki a "szabadságért". Neki nagyon fontos a régi rend, mert abból és abban él. Ő az, aki egy békés konfliktusban, mondjuk egy választáson, szügyig beleáll a változás ellen és ő az, aki veri a tam-tamot, lobogtatja a zászlót és tüntet, hogy neki ott egy "kiszámítható jogállama" legyen, ahol nem erőszakkal intézik el a dolgokat, hanem "független" bíróságon.

2014-ben, amikor a Majdanon jártam, olyan arcok vitték ki a népet az utcára, akiknek volt mit veszíteniük és olyanok, akik még többet akartak. Tudták, hogy amennyiben nem kell Putyinnak jelenteniük oligarchaként, akkor sokkal szabadabb életük lesz, az egész ukrán gazdaságot feloszthatják egymás között (a pártokkal együtt) és aztán jönni fog az EU-s felzárkóztatási támogatás is, ami pedig nagyon finom dolog. Ez a sztorinak azon része, amit nem mesél el senki, mert még véletlenül kiderülne, hogy sok magyar, szlovák és román gazdag ember is azért rajongott az EU-ért, mert előre dörzsölte a tenyerét.

A téren, amikor akár az egyik, akár a másik oldal (máig nem tudni) az emberek közé lőtt, nem volt ott se egy amerikai vagy európai haknizó politikus, aki más napokon ott bíztatta őket a színpadról, nem volt ott egy egyetlen naaaaagy független-objetkív civilszervezet vezetője sem, aki a korrupció ellen ágállt volna és legfőképpen nem volt ott se történész, se filmrendező, se egyetemi tanár, se coach, se színész, se énekes, se főszerkesztő, se sütemény-stylist. Fejükön fazekakkal, mint valami Monty Python filmben.

Voltak viszont raktárosok, vasutasok, kaminosok, irodisták meg sok-sok különféle szerencsétlen, aki lobogtatta az EU-s zászlót, hogy ő oda akar tartozni, mert akkor neki több fizetése lesz, mert akkor majd "nem lopják el". Eltelt 10 év és látjuk, hogy egyáltalán nem lopnak arrafelé semmit és ahogyan azt bejelentették, Ukrajna már szinte kész az EU-s csatlakozásra.

Emlékszik még itt valaki Protoszevicsre? A belarusz srácra, aki Lengyelországba költözött, megcsinálta a NEXTA nevű online felületet, amit a lengyel és a nyugati kormányok pénzzel támogattak, hogy megdöntsék Lukasenkot. Aztán felment az égre két belarusz vadászgép, közrefogta a fapadost, amin ült és a földre parancsolta. Na, ő tegnap adott interjút Kszenyija Szobcsaknak, amiben elmondta, hogy milyen dolog harcos nyugatos ellenzékinek lenni. Nagyon kellemes dolog, egészen addig, amíg a másik oldal el nem kap. És ekkor azt hiszed, hogy ez a sok történész, filmrendezők, egyetemi tanárok, civilszervezeti vezetői, coach, színész, énekes, főszerkesztő és sütemény-stylist majd ki fog állni érted. És rá fogják venni nagy nyugati országok vezetőit, hogy cseréljenek el. Hogy valahogyan kiszabadítsanak, kilopjanak onnan. És akkor kiderül, hogy nem, ők valójában nagyon örülnek annak, hogy téged letartóztattak, mert onnantól te is egy újabb bizonyíték vagy, egy újabb hasznos elem a történetben, akivel együtt lehet érezni, akit lehet sajnálni és akire lehet mutogatni, hogy tetszik látni, milyen csúnya rendszer az a másik. Erre vagy jó.

Régen rosszul éltünk, de valahogy jól. Most pedig jól élünk, de valahogy rosszul.

Szeretném megköszönni azt a sok-sok kommentet, amit az elmúlt napokban írtatok itt is, meg amit máshová is küldtetek sokan Dani levele kapcsán. Olvastam mindent, de ennyire lehetetlen válaszolni és reagálni.

A többit elmondtam a videóban. Köszönöm mindenkinek, függetlenül attól, hogy ki hogyan gondolkodik, milyen zenét hallgat, hová szavaz (vagy nem szavaz), meg hol él.

Na, azt hiszem, megvan mivel indul a következő NYÚZ. Köszi, Dani!