Pár nap még hátra van februárig, de a szélsőbal zsurnalisztái már gőzerővel dolgoznak. Tegnap a Telexen jelent meg egy cikk, ma pedig régi ismerősünk, Michael Colborne került elő.
A Bellingcat "tény"feltáró újságírója onnan lehet ismerős az olvasóknak, hogy 2023-ban ő jegyzett egy cikket a European Fight Night-ról, amit itthon első körben a Bellingcat magyar partnere a Telex hozott le, majd a teljes hazai sajtó, sőt még a rendőrség is kiadott egy (mint utóbb számukra is kiderült) alaptalan vélelmezésekkel terhelt közleményt. A mesterségesen generált botrány akkorára dagadt, hogy az esemény eredeti helyszínének tulajdonosa körülbelül 12 órával a kapunyitás előtt felbontotta a szerződést. Arra valószínűleg Colborne sem számított, hogy ennek ellenére is sikeresen lebonyolítjuk az eseményt. Mint ismert, végül aznap is mi győztünk.
Most e-mailben jelentkezett, melyből az derül ki, hogy a Bellingcaten holnap megjelenik egy cikke, amiben a magyar Blood&Honour által szervezett, február 7-8-án megrendezésre kerülő Becsület Napi emlékkoncertekkel foglalkozik. Nekünk azért írt, mert még 2023-ban egy angol nyelvű interjúban nyilatkoztam úgy, hogy Mozgalmunk jó kapcsolatot ápol a magyar C18-al, a közelmúltban pedig Angliában betiltották a helyi Blood&Honourt, illetve befagyasztottak több, a szervezethez köthető számlaszámot, mert felmerült a "terrorizmus támogatásának" gyanúja. Arra kíváncsi, hogy mi hogy viszonyulunk mindehhez.
Coleborne hosszú évek óta kémkedik a nemzetközi szélsőjobb után, így pontosan tisztában van vele, hogy a kérdésének nincs értelme. Nem az a célja vele, hogy bemutassa a válaszom, a cél az, hogy a kérdés ebben a formában hangozzon el. Jelen írás keretei közt, illetve a nyilvánosság előtt nem fogok belemenni tőlem független csoportok felépítésének ismertetésébe, de az alábbiakat fontos tisztázni: Colborne egy tőle megszokott, de egyébként rendkívül etikátlan újságírói húzással a kérdésében azt sugalmazza, mintha a négy szóban forgó csoport egy és ugyanaz lenne, tehát az angliai tiltás hatással lenne a magyar szervezetekre is.
Egyrészt nem, ez nem így működik. Másrészt anélkül hogy ismerném a brit ügy részleteit, hosszú évek tapasztalatának birtokában azt minimum gyanúsnak érzem, hogy betiltanak egy szervezetet, befagyasztanak bankszámlákat, az éterbe kiabálják a bűvös "terrorista" hívószót, de minden látványos bűvésztrükk ellenére, - legjobb tudomásom szerint - senkit nem vettek őrizetbe konkrét cselekmények elkövetése, vagy azok előkészülete miatt.
Ami viszont most fontosabb, a hazai vonatkozások bővebb kifejtése:
Egyrészt: A magyar B&H, illetve a magyar C18 olyan baráti társaságok, melyek hosszú évek óta szerveznek nyilvános és zártkörű eseményeket egyaránt. Ha a tevékenységük bármilyen formában kapcsolódna a terrorizmushoz, vagy annak támogatáshoz már rég jelentkeztek volna náluk az illetékes szervek. Nálunk az ilyesmit komolyan veszik, hacsak nem a szélsőbal az elkövető, akkor kevésbé motiváltak a hatóságok.
Másrészt: A baloldali sajtó egy nagyon régi csapdája az úgynevezett "ékverés". Jelen esetben, ha én bármilyen okból kifolyólag olyan nyilatkozatot teszek, ami azt sugallja, hogy próbálok kihátrálni a közelgő cikk negatív következményei elől, akkor ezt egyfajta elhatárolódásként lehetne előadni, ami konfliktushoz vezet a szervezetek közt. Rengetegen belesétáltak már ebbe a csapdába, én nem fogok. Hosszú évek óta személyesen ismerem a kérdéses magyar szervezetek tagjait, vannak, akikkel olyan szoros a viszony, hogy a gyerekeink együtt szoktak játszani, másokkal együtt túrázunk és hosszasan lehetne még sorolni a személyes vonatkozásokat, amik összekötnek minket. A két szervezet tagjairól pedig általánosságban el tudom mondani, hogy mind a civil, mind a mozgalmi életben olyan területeken tevékenykednek, hogy büszkeséggel tölt el a bajtársi és nem egy esetben a baráti viszony, amit ápolunk.
A második rész IDE kattintva érhető el.
#Legionarius #Reakció